Erdélyi kastélyok és kúriák – II. rész
- office22079
- ápr. 3.
- 2 perc olvasás
Folytatjuk előző hírlevelünket, melyben erdélyi kastélyok állapotát mutatjuk be az 1990-es években és napjainkban.
Bornemissza-kastély, Görgényszentimre
A görgényszentimrei kastély nem klasszikus értelemben vett államosításon esett át, hiszen már jóval korábban állami tulajdonba került. 1893-tól erdészeti iskolaként működött, több néven és formában egészen 2008-ig, amikor az intézményt átköltöztették. Ekkor a freskókkal díszített, barokk épület a Maros Megyei Tanács tulajdonába került, amely működtetését a Maros Megyei Múzeumra bízta.
Az elmúlt években több állagmegóvási és felújítási munkálat zajlott, jelenleg pedig az épület teljes körű restaurálása van tervben.
Zichy-kastély, Vajdaszentivány
A 20. század második felében a gróf Zichy család kastélya a térségre jellemző sorsra jutott. A két épületrészből álló uradalom egyik szárnyába a községi kultúrotthon költözött, míg a hosszabb épületszárny a helyi termelőszövetkezet irodáinak adott otthont. Ez utóbbi a ’90-es évek után elnéptelenedett, állapota gyors romlásnak indult – ellentétben a kisebb, főépületnek számító résszel.
A család tagjai különböző életutat jártak be: voltak, akik Erdélyben maradtak, míg mások Magyarországra vagy nyugatra emigráltak. Közös összefogással 2010 körül sikerült visszaperelniük a kastélyt és annak udvarát. A helyi közösség véleménye megoszlott: egyesek úgy érezték, az örökösök elvették tőlük a kultúrházat.
2012-ben a család – szigorú feltételek mellett – 49 éves bérleti szerződést kötött egy marosvásárhelyi vállalkozóval, aki azonnal hozzálátott a felújításhoz. Ma a kastély teljesen megújult, és esküvők, bálok, rendezvények impozáns helyszínéül szolgál.
Teleki-kastély, Sáromberke
A kastély, amely két Teleki Sámuel – a Téka alapítója és az Afrika-kutató – nevéhez is fűződik, nem véletlenül nevezte Bíró József „kincsekkel teletömött múzeumnak”. A kutató halála után a kastély egy távoli rokon, gróf Teleki Károly (a sárpataki ágból) tulajdonába került, akitől államosították.
Több mint 70 éven keresztül mezőgazdasági szakiskola működött az épületben, így annak állapotát folyamatosan karbantartották. A kastélyt később az Amerikába emigrált Teleki Károly gyermekei kapták vissza, ám eladás mellett döntöttek. Bár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is érdeklődött, az adásvétel nem valósult meg.
Végül 2019 őszén Prof. Dr. Benedek Imre marosvásárhelyi kardiológus vásárolta meg az épületet. A felújítás azóta is tart. A központi épületrész ma már tudományos konferenciák, szakmai workshopok és egyéb privát rendezvények helyszíne.
Kemény-kastély, Marosvécs
A Helikon találkozók szimbolikus helyszíneként is ismert várkastély utolsó tulajdonosa báró Kemény János volt. Vagyonának elvesztése után az épületben neuropszichiátriai intézet (a köznyelvben „bolondok háza”) működött. A tetőre egy hatalmas szovjet csillag is felkerült, amely egészen a rendszerváltásig szilárdította az impériumot
Bár az évszázados, sok helyütt másfél méter vastag falakon számos belső átalakítást végeztek, a kastély állapota viszonylag jó maradt. A törvényi lehetőségek megnyílásával a báró unokái megindították a visszaszolgáltatási pert. A táblabíróság 2006-ban ítélte vissza a birtokot a Kemény családnak, de tényleges birtokba csak 2014 őszén kerülhettek, amikorra elkészült az új épület, ahová a pszichiátriai intézet átköltözhetett.
Azóta Nagy-Kemény Géza, báró Kemény János unokája gondozza és újítja a marosvécsi birtokot, amely állandó nyitvatartásával évente több ezer látogatót fogad. Ugyanakkor a kastély teljes körű restaurálása egyre sürgetőbbé válik.
