Múlt heti hírlevelünkben a Bánffyak és az Ugronok házasságait mutattuk be. A következő két hírlevélben pedig a gróf Bethlen család tagjaira fókuszálunk, és azt vizsgáljuk meg, hogy a XIX-XX. században milyen (fő)nemesi családokkal kötöttek házasságot. Fontos megjegyezni, hogy az általunk felsorolt személyek csupán egy kis szeletét alkotják a teljes családnak, de ez is érdekes betekintést nyújt a Bethlenek házassági stratégiájába. Kezdjük gróf Bethlen Bálinttal (1856-1913), a

Az erdélyi nemesi családok körében szokás volt, hogy a házasságokat kizárólag más nemesi családok tagjaival kötötték. Gyakran előfordult, hogy két család között több házasság is létrejött az évszázadok során. Ha modern technikával próbálnánk összeállítani egy átfogó családfát az erdélyi (fő)nemesi családokról, komoly kihívás elé állítanánk a számítógépes programokat. Gyakran olyan szövevényes kapcsolatrendszerek alakulnának ki, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja az

Mai hírlevelünkben elhagyjuk a történelmi Erdély területét, és a trianoni Erdélybe utazunk. Pontosabban a Partiumban található Csegőd kerül a középpontba, amely a gróf Tisza-család egyik legismertebb birtoka volt (a Geszt után). Nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy ez a család két miniszterelnököt is adott az országnak. Közülük gróf Tisza Kálmán kezdte meg elsőként a csegődi birtok kiépítését, gazdasági épületekkel. A kastély a mai formáját Tisza Kálmán fia, II. Tisza Kálmá

A közelmúltban a báró Jósika család hagyatékára irányítottuk figyelmünket. A család leszármazottai, Bánffy-Jósika Imre és édesanyja, Erzsébet vendégszeretettel fogadtak minket a 2000-es évek elején gondosan felújított várfalvi kastélyban. Kutatásaink során értékes fotókra bukkantunk a család egykori, magyarfenesi kastélyáról, amelyet az 1930-as években eladtak, majd később lebontottak. Íme néhány kép ezek közül: 1900-as évek Magyarfenes A kastély utolsó tulajdonosai Jósik

Múlt heti hírlevelünkben a Bethlen család bonyhai ágának utolsó tagjait mutattuk be, de kevés szó esett a kastélyról, amelyre most kerítünk sort. Számos eddig nem ismert fotó került adattárunkba erről a helyi szinten különlegesnek számító műemlékről. Bonyha az 1500-as évek elején került a Bethlen család birtokába, és megközelítőleg 450 évig képezte tulajdonuk részét. A ma is álló kastély alapkőletételére 1545-ben került sor Bethlen Farkas jóvoltából. Az épület több átalakít

Július közepén Londonban jártunk, ahol lehetőségünk nyílt találkozni Bethlen Julianna grófnővel. Julianna a Bethlenek bonyhai ágának utolsó élő képviselője. A család 1966-ban költözött Londonba, de sikerült magukkal vinni néhány fotót a családról és egykori birtokukról. A bonyhai kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa gróf Bethlen Ádám (1881-1958) volt, akinek felesége a válaszúti ághoz tartozó báró Bánffy Judit (1888-1949) volt  Nézzük meg őket friss házasokként: 190

Kedves Követőink! Örömmel osztjuk meg, hogy az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja jelentős mérföldkőhöz érkezett: elértük az 1000 katalogizált családi hagyatékot! Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Íme a 2023 decembere óta végzett munkánk eredményei: 250 katalogizált dokumentum 751 katalogizált fotó 1517 beszkennelt lap 264 azonosított személy a névtárban, ebből 85 a gróf Bethlen család tagja 960 óra munka 27 kuratóriumi gyűlés 12,000 megtett kilométer 267 telefo

Adattárunk folyamatosan bővül, feldolgozott anyagaink száma meghaladja a 900-at. Múlt héten a Bethlen és Bánffy család hagyatékának rendszerezése volt a fókuszban. Íme néhány érdekesség: Bethlen Mária (Bethlen Sándorné, 1882-1970) az erdélyi református élet egyik kiemelkedő személyisége volt a második világháború előtt. A Nagyenyedi Református Egyházmegye nőszövetségének vezetőjeként jelentős karitatív szolgálatot végzett, amelyet az ott élők sokáig őriztek emlékeikben. Aki

Ezen a héten Londonba látogatunk, ahol a Bethlen család bonyhai ágának utolsó élő tagjával, Bethlen Juliannával fogunk találkozni. Julianna nehéz gyermekkort követően az 1960-as években emigrált az Egyesült Királyságba családjával egy 20 kilós kis csomaggal. Ez a csomag bonyhai fotókat és emlékiratokat is tartalmazott, amelyeket Bethlen Julianna a Kutatóközpontnak ajánlott fel értékmentés céljából. Frissen katalogizált anyagaink közül érdemes ránézni az ember életének jelen

Az elmúlt héten a fotók kapták a főszerepet a katalogizált anyagaink között. Több mint félezer, nagyrészt a XX. századból származó fotó gazdagítja immár gyűjteményünket. Íme néhány érdekesség: Az 1910-es évek elején keletkezett téves történeti rögzítés következtében a köztudatban az a történet terjedt el, hogy Haller József a szenvedélyes kártyajátékostól, Bethlen Márktól nyerte el a kastélyt és a birtokot. Azonban egy nemrégiben megjelent kutatás kimutatta, hogy Bethlen gró

A katalogizált anyagok száma meghaladta a 700-at, íme néhány érdekesség: 1. Számos 1930-as évekbeli fotót kaptunk a keresdi Bethlen-kastély külsejéről és belsejéről egyaránt. Ekkor még az épület régi pompájának örvendett, sőt, mi több, az államosítás után is, a 60-as évek végéig viszonylag jó állapotban volt. Ám '69-'70-ben, amikor Sergiu Nicolaescu Halhatatlanok című filmjét forgatták, az egyik jelenetnél, amelyet a kastélyban filmeztek, gyakorlatilag felgyújtották az épüle

A katalogizált anyagaink között nagy hangsúlyt kapnak az erdélyi kastélyok, kúriák, és egyéb nemesi lakok. Ezen épületek sokszor nem csak reprezentatív, hanem védelmi szerepet is betöltöttek, arról nem is beszélve, hogy kultúrának a csomópontjai voltak. Az erdélyi kastélyok és kúriák pontos számát nehéz meghatározni, de mindenképp több százra tehető, ezekből megmutatunk most párat, amelyek immár az adatbázisunk részét képezik:   Diatto típusú személygépkocsi a bethleni Bethle

Egyre több izgalmas képet gyűjtöttünk össze! E heti hírlevelünkben külön ünnepeljük a lovas fényképek gyarapodását! Itt az ideje, hogy megmutassuk ezekből párat. Mezőzáh 1937, Atzél Ede (1906-1944) Mezőzáh 1937, Atzél Ede (1906-1944) Atzél Ede (1906-1944) 1953, Atzél Szabolcs (1944-) 1960-as évek, ismeretlen személy és Atzél Szabolcs (1944-) Bethlen 1930-as évek, Bethlen Ilona (Bethlen Dánielné; 1924-2003)  Várunk minden olyan dokumentumot és fényképet, amelyek archiválása a

Archívumunk folyamatosan, hétről-hétre bővül. Várunk minden olyan dokumentumot, fotót amelyek archiválása a jövő generációinak lehetőséget teremt megismerni a múltat, a kutatóknak pedig segítséget nyújt a munkájukhoz. Mentsünk meg minél több, a fiókok mélyén vagy családi tulajdonban levő,mások által nem ismert, de érdeklődésre számot tartó értéket! A bethleni Bethlen-kastély emlékkönyve 1927-1944 között (125 oldal) Szentbenedek, 1940, kastélybelső, Kornis Károly (1894-1955) é

Frissen katalogizált anyagaink bővültek az elmúlt héten is. Hírlevelünkben egy családi fotót és egy kézzel írott csaladfát emelünk ki. 1945 - Családi fotó Felső sor: Bethlen Balázs-Géza (1901-1981) Atzél Zoltán (1936-2023) Atzél Mária-Berenice (Sümegi Jánosné; 1932-1993) Atzél Endre (1937-2005) Atzél Béla (1930-1999) Kemény Berenice-Laura (Bethlen Balázs Gézáné; 1900-1981) Középső sor: Jósika Beatrix (Bethlen Balázsné; 1877-1963) Bethlen Balázs (1864-1946) Bethlen Beáta (Taká

Frissen katalogizált anyagaink bővültek az elmúlt héten is. Hirlevelünkben három érdekes példát emelnünk ki: A nagykőrősi Arany János társaság díszoklevele, melyben taggá választják Bethlen Istvánnét (1928) Ágai László  halotti beszéde Bethlen Dániel fölött 20. században készült írógéppel írt 17. századi levelek másolatai, 21 levél 15 oldalon keresztül. A gépelt másolat szerzőjét nem ismerjük. A nagykőrősi Arany János társaság díszoklevele, melyben taggá választják Bethlen I

Frissen katalogizált anyagainkból három érdekes példa.  Bethlen Ilona (Haller Györgyné; 1872-1924) A küküllővári uradalom Bethlen Kamilló idejében. Szerzője ismeretlen. Ki hallott Szentmátéról? Érdemes elolvasni - 3 perc. A múlt héten 75 darabbal bővült az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontjának archívuma, amelyek főként a Bethlen családdal kapcsolatosak. Ezeket jelenleg is folyamatosan dolgozzuk fel. Várunk minden olyan dokumentumot, fotót amelyek archiválása a jövő

Az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontjának interjúsorozatával az erdélyi arisztokrata családokat szeretnénk közelebb hozni az olvasóhoz. Első interjúalanyunk a fent említett család egyik legifjabb tagja, aki kora ellenére már számos megvalósítást tudhat maga mögött, ami a család kutatását illeti, nem mellesleg dédunokája gróf Bethlen Béla egykori erdélyi kormánybiztosnak. Kérlek, mesélj magadról, ki is Bethlen Klára, illetve mit kell tudni róla?   1990-ben születtem

Az erdélyi magyar nemesség huszadik századi megpróbáltatásai 1920 után kezdődtek. Az 1921-es földreform összeroppantotta a nemesség gazdasági erejét. Ugyanakkor az erdélyi nemesség számára az is veszélyt jelentett, hogy sorai elkezdtek gyérülni. Többen úgy döntöttek, optálnak, vagyis nem teszik le a hűségesküt, és Magyarországra költöznek. A két világháború közötti Románia megpróbáltatásokkal teli időszaka után, Erdély lakói számára újabb nehézségeket jelentettek a második vi

A kutatóközpont abból a szándékból jött létre, hogy az erdélyi történelmi családok múltjának a kutatását, a kutatási anyagok megőrzését és archiválását elősegítse. Elsősorban a XX. század viszontagságos és gyászos időszakának a kutatására fókuszál, de az elmúlt évszázadok történelmileg, szociológiailag (eddig feltáratlan) területeire is vállalkozik.              A XX. század elejéig számos családi levéltár, hagyaték, tárgyi emlék az Erdélyi Múzeum Egyesületnél „talált otthon