A december azért is különleges és meghatározó számunkra, mert ebben a hónapban ünnepelte fennállásának második évfordulóját a Kutatóközpont. Mit jelent ez röviden, számokban? 49 család és személy hagyatékának begyűjtése és megmentése 3147 oldalnyi digitalizált és jegyzékbe vett dokumentum 4490 digitalizált és azonosított fotó 798 érintett személy 52 főnemesi család 74 általunk készített vagy összegyűjtött interjú az erdélyi kastélyok legnagyobb online adatbázisának ( www.kast

A Bánffy család a legősibb és legtekintélyesebb erdélyi főúri családok egyike, tagjai kiemelkedő szerepet töltöttek be a magyar művelődési, tudományos és politikai életben. Már a 14. században kiterjedt birtokokkal rendelkeztek Kolozs vármegyében, itt épült kastélyaik pedig hűen tükrözik korabeli hatalmukat és gazdagságukat. A bonchidai Bánffy-kastély Erdély egyik legimpozánsabb főúri kastélya, építéstörténete évszázadokat ível át, megjelenésében ezáltal a reneszánsz, barokk,

Szerkezeti és tartalmi frissítésen esik át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes adatbázisa, a kastelyerdelyben.ro honlap. A PONT Csoport által létrehozott weboldal 2012-ben indult el, és az évek folyamán több mint 300 erdélyi kastély és kúria adatait gyűjtötte össze, kisebb-nagyobb terjedelemben, szakértők bevonásával. A honlap üzemeltetését 2024-ben az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja (ETKK) vette át egy partnerségi megállapodás keretében. Az alapítványi fo

Böjthe Péterné, született báró Bánffy Krisztina 1943-ban látta meg a napvilágot Kolozsváron. Édesapja báró Bánffy József, édesanyja báró Wesselényi Mária volt. Öten voltak testvérek. Gyermekéveit háborús menekülés árnyékolta be, majd a hadadi Wesselényi-kastélyban folytatódott az élet. A kitelepítést követően a család – sok más arisztokrata közösséggel együtt – kényszerlakhelyre került a kolozsvári Dónát út végére.A fiatal éveket megpróbáltatások sora jellemezte: iskolai mega

Szülőfalujában, Maros megye egyik délnyugati csücskében elhelyezkedő Magyarbükkösön került felavatásra szombaton (2025. június 7-én) a magyargyerőmonostori Kemény János fejedelem mellszobra. A szilágysági Sarmaság után ez a második helyszín, amely emléket állít Erdély egyik legkiemelkedőbb vezetőjének. A rövid köszöntők után egy olyan életrajz hangzott el a politikusról és az íróról, amely teljesen más perspektívából közelíti meg életét. Az elhangzottakat a teljesség igénye n

A kutatóközpont kiemelten fontosnak tartja egyetemi hallgatók és doktoranduszok tudományos munkájának támogatását és megjelentetését. Kodori Tímea, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakos hallgatója gróf Bethlen Klára levelezésének kutatásából készítette azt a tanulmányt, amelyet az alábbiakban közlünk. Munkájával dobogós helyezést ért el a 2024-es Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Gróf Bethlen Klára (?–1893) személyes levelezései révén egy erdélyi

Folytatjuk előző hírlevelünket, melyben erdélyi kastélyok állapotát mutatjuk be az 1990-es években és napjainkban. Bornemissza-kastély, Görgényszentimre A görgényszentimrei kastély nem klasszikus értelemben vett államosításon esett át, hiszen már jóval korábban állami tulajdonba került. 1893-tól erdészeti iskolaként működött, több néven és formában egészen 2008-ig, amikor az intézményt átköltöztették. Ekkor a freskókkal díszített, barokk épület a Maros Megyei Tanács tulajdoná

A Kutatóközpont egyik kurátora, az akkor huszonéves Bilibók Botond szenvedélyes kastélyfelfedezőként járta be Erdélyt a ’90-es években, és több száz kastélyt, illetve kúriát fotózott le. András Bernadett művészettörténész, aki munkánkat segíti, nemrég ismét körbejárt számos helyszínt, és fényképekkel dokumentálta a kastélyok jelenlegi állapotát. Mai hírlevelünkben ezekből az anyagokból mutatunk be néhány épületet. Degenfeld-kastély, Kutyfalva Az államosítás után a kutyfalvi k

A fiatal bárónő esete Ceașescuval és a három szál szegfűvel. Fedezd fel Bánffy Éva különleges történetét.

Az erdélyi arisztokrata családok között számos olyan van, amely fiú örökös hiányában kihalt. Ezek közé tartozik a hadadi báró Wesselényi család is, amely jelentős alakokat adott a történelemnek és a kultúrának. Két, talán legismertebb képviselője idősebb és ifjabb Wesselényi Miklós. A XX. század fordulójára a család férfiági leszármazása veszélybe került. Egyik meghatározó tagja báró Wesselényi István (1885–1958) volt, aki a főrendiház tagja és Szilágy vármegye főispánja. Fel

Kedves Követőink! Az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja első évének végéhez érkezett. Ez jelentős mérföldkő számunkra, hiszen az elmúlt esztendőben sikerült megkezdenünk a hagyatékok felkutatását, közel 2500 anyagot katalogizáltunk, és elindítottuk működésünk megszilárdítását. A következő évben számos izgalmas terv megvalósítását tervezzük, amelyek közül néhány már folyamatban van, míg mások hamarosan kezdetüket veszik. Ezekről a jövőben részletesen tájékoztatjuk Önö

Mai hírlevelünkben a gernyeszegi kastély és a Teleki család 20. századi sorsa kerül a középpontba. Az A kategóriás műemléképület az erdélyi nemesi lakok egyik ikonikus szimbólumának tekinthető, és jelentős ismertségnek, valamint népszerűségnek örvend.  Az U alaprajzú, Grassalkovich-stílusban épült barokk kastély a 19. század elején nyerte el ma is látható formáját, és gazdag stílusjegyeinek, illetve festői környezetének köszönhetően számos 20. századi képeslapon szerepelt,

Ezen a héten folytatjuk a fotósorozatot az erdélyi kastélyokról és azok utolsó tulajdonosairól az államosítás előtti időszakból. Fontos megjegyezni, hogy a megjelenített fényképek adatbázisunkból származnak. Bethlen-kastély Település: Keresd Megye: Maros Utolsó tulajdonos: gróf Bethlen Gábor (1914–1981) Ugron-kastély Település: Mezőzáh Megye: Maros Utolsó tulajdonos: Ugron István (1862–1948) Gyulay-kastély Település: Marosnémeti Megye: Hunyad Utolsó tulajdonos: gróf Horváth-T

A következő hírlevelekben bemutatunk néhány archív fotót adatbázisunkból, amelyek erdélyi kastélyokat és azok utolsó, államosítás előtti tulajdonosait ábrázolják. Kornis-kastély Település: Szentbenedek Megye: Kolozs Utolsó tulajdonos: gróf Kornis Károly (1894–1955) Bethlen-kastély Település: ÁrokaljaMegye: Beszterce-Naszód Utolsó tulajdonos: gróf Bethlen Balázs-Géza (1901–1981) Szentkereszty-Bethlen kastély Település: Aranyosgyéres Megye: Kolozs Utolsó tulajdonos: gróf Bethle

A múlt heti hírlevelünkben elkezdtük bemutatni az adatbázisunkban található fotókat olyan erdélyi nemesi családok tagjairól, akik jelentős szerepet játszottak a politika és a közélet területén. Ezen a héten folytatjuk ezt a sorozatot.   Gróf Tholdalagi József (1899-1944): A felsőház tagja, a marosvásárhelyi Református Kollégium főgondnoka és a Johannita Rend lovagja. 1928 - Mezőzáh: Tholdalagi József (1899-1944)   Gróf Tisza István (1861-1918): Politikus, országgyűlési képv

Májusi indulásunk óta több mint 1800 katalogizált anyaggal bővült adattárunk. A következő hetek hírleveleiben olyan személyeket mutatunk be, akik kiemelkedő szerepet játszottak a 20. századi erdélyi és magyar történelemben. Báró Atzél Ede (1906–1944) Közgazdász, agrárpolitikus, a magyar nemzeti ellenállási mozgalom meghatározó alakja. 1943: Budapest - Atzél Ede (1906-1944) Báró Bánffy Dániel (1893–1955) 1940-ben a XXVI. törvénycikk alapján lett országgyűlési képviselő az Erdé

Mai hírlevelünkben egy könnyedebb, de izgalmas témával jelentkezünk. Erdélyi nemesi családok közötti kapcsolatokat szeretnénk bemutatni gyermekeket ábrázoló korabeli fotók segítségével. Nézzünk hát bele a múltba, és fedezzük fel, hogyan kapcsolódtak egymáshoz ezek a családok! Induljunk 1866-ból, ahol a Jósika család egyik tagját, Jósika Erzsébetet (Zeyk Józsefné; 1864–1935) ismerhetjük meg gyermekkori fotói által. 1873: Bornemisza Mária (1872-1888) Jósika Erzsébet (Zeyk Józs

Mai hírlevelünk Dél-Erdélyből indul, és egészen Ausztráliáig követjük a Horváth-Tholdy grófok egyes tagjainak életútját. Első állomásunk a Hunyad megyei Marosnémeti, ahol a Gyulay-kastély története egészen az 1600-as évekig nyúlik vissza. A birtokot egy dévai várkapitány, Gyulay Ferencz szerezte meg, aki azonnal hozzálátott a kastély építéséhez. Az épület az évszázadok során több átépítésen is átesett, mai formáját az 1830-as években nyerte el. Fontos megemlíteni, hogy a ka

E heti hírlevelünkben elérkeztünk a gróf Bethlen család házasságkötéseinek utolsó részéhez, ahol a női családtagok XX. századi párválasztásait mutatjuk be. Fontos megjegyezni, hogy az általunk bemutatott személyek és kapcsolatok csupán a család egy kis részét képezik. Elsőként azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt, viharos évszázad során a Bethlen hölgyek milyen más főnemesi (arisztokrata) családokból választottak maguknak házastársat. Kezdjük gróf Bethlen Béla (1888–1979) kor

Múlt heti hírlevelünkben elkezdtük bemutatni a Bethlen család házasságkötéseit más arisztokrata családokkal, és eljutottunk az 1870-es évektől körülbelül az 1910-es évekig. Ezen a héten folytatjuk a család történetét, előre haladva a 20. században. A család bonyhai ágának egyik jeles képviselője és a kastély államosítása előtti utolsó tulajdonosa gróf Bethlen Ádám (1881–1958). 1908-ban kötött házasságot báró Bánffy Judittal, aki a család válaszúti ágához tartozott. Ez az ág