Kastély Erdélyben: Megújult a Kolozs megyei Bánffy kastélyok adatlapja!
- office22079
- 6 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás
A Bánffy család a legősibb és legtekintélyesebb erdélyi főúri családok egyike, tagjai kiemelkedő szerepet töltöttek be a magyar művelődési, tudományos és politikai életben. Már a 14. században kiterjedt birtokokkal rendelkeztek Kolozs vármegyében, itt épült kastélyaik pedig hűen tükrözik korabeli hatalmukat és gazdagságukat.
A bonchidai Bánffy-kastély Erdély egyik legimpozánsabb főúri kastélya, építéstörténete évszázadokat ível át, megjelenésében ezáltal a reneszánsz, barokk, klasszicista és romantikus építészet elemei fonódnak össze. A kastélyt nem csupán külső megjelenése tette valamikor igazán páratlanná, hanem gazdagon képzett belső terei is, amit az enteriőrművészet egyik legszebb erdélyi emlékeként tartanak számon. A kastély első építtetője, a bárói ágból származó Bánffy Dénes a 17. században még „puszta házom”-ként emlegette épülő otthonát, mely fénykorában már az „Erdély Versaillesa” nevet viselte. A második világháború után tragikus sors várt a kastélyra, súlyos károkat szenvedett, államosították, tulajdonosai pedig menekülni kényszerültek. Helyzete mégis rendhagyó az erdélyi kastélyok sorában, hiszen az elmúlt két évtized alatt a műemlékvédelem érdeklődésének középpontjába került. A kastély utolsó, egyben leghíresebb tulajdonosa gróf Bánffy Miklós volt, akinek Erdélyi történet című önéletrajzi munkája Magyarország 1904 és 1944 közötti időszakát és az arisztokrácia életét mutatja be.
A bonchidai Bánffy-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.
A Bánffy család válaszúti kastélya látványos belső kialakításának köszönhetően az erdélyi kastélyépítészet különleges emléke, gyakran a „historizmus összművészeti alkotásaként” emlegetik. A kastély impozáns belsőépítészeti programját egykori tulajdonosa – a több művészeti ágazatban is jártas arisztokrata – Bánffy Ádám tervezte és valósította meg. Bánffy Ádám alkotásai kivívták a kortársak elismerését is. Legismertebb műve egy zöldmázas cserépkályha, amit a báró az 1879-es székesfehérvári országos kiállításon mutatott be először. A kályhát Ferenc József királynak ajándékozta, aki a gödöllői rezidenciájában állíttatta fel. Ezt követően alkotta meg a második példányt, melyet válaszúti otthonának ebédlőtermébe helyezett. A kastély értékét fokozza, hogy belső tereinek impozáns díszfa burkolata és a dekorációs elemek egy része megőrződött, a nemrégiben befejezett restaurálási munkálatoknak köszönhetően pedig visszanyerték egykori pompájukat.
A válaszúti Bánffy-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.
A családi kastélyok tekintetében szerényebb jellegű kolozsborsai Bánffy-kastély a 19. század második felében épült, megjelenésében neoreneszánsz és neobarokk stílusjegyek keverednek. A kastély jelenleg üresen és elhagyatottan áll, de feltételezhető, hogy egykor igényesen képzett belső terekkel és értékes berendezéssel rendelkezett. Művészettörténeti szempontból nagy jelentőséggel bírnak a lépcsőház kovácsoltvas elemei, például a nagyméretű, részletgazdag kiképzésű kandeláber vagy a mennyezetről lelógó mécsestartó. Az előtérben, eredeti helyén található továbbá egy elegáns, szecessziós stílusú szekrény is, aminek felső szintjét ólomberakásos üvegek, középtengelyét pedig velencei tükör berakás díszíti.
A kolozsborsai Bánffy-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.
