A zsuki falkavadászat (folytatás)
Ezen a héten az Erdélyrészi Falkavadász Társaság bemutatását folytatjuk. Előző hírlevelünk IDE kattintva olvasható.
A társaság találkozóinak 1905-től egészen az utolsó, 1913-as találkozóig állandó résztvevője volt spizzai gróf Markovits Emánuel (Manó bácsi), aki 1952-ben egy román kommunista címerrel ellátott iskolai füzetbe jegyezte le zsuki emlékeit. Manó bácsi Nagyváradon élt, és 1978-ban, 99 éves korában, utódok nélkül hunyt el. A füzet ekkor Kolozsvárra került, ahol a Mikes család nagy becsben tartotta. A leirat később hozzánk, a Kutatóközponthoz került.
Az információkban gazdag emlékirat teljes szövege IDE KATTINTVA olvasható.
Az Erdélyrészi Falkavadász Társaság számos tagjáról sikerült fényképeket és portrékat megmentenünk. Ezekből mutatunk be néhányat.

báró Wesselényi Béla (1847–1904)
A kor ismert sportlovasa, a főrendiház tagja, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós fia. A társaság alapítója és első vezetője volt. Haláláig állt a társaság élén. Őt is vadászat közben érte a halál.

gróf Teleki Arctur (1873–1959) és lánya, Teleki Gemma (Teleki Károlyné, 1907–2001)
A sokak által csak „Dudu bácsiként” ismert Teleki Arctur az Országos Magyar Párt ismert politikusa volt. A párt a két világháború között Bukarestben képviselte az erdélyi magyarság érdekeit. Kitelepítése után Teleki Arctur a marosvásárhelyi Teleki Téka folyosóján élt feleségével és lányával. A falkavadász társaság falkanagyja (mestere) volt.

gróf Teleki Géza (1881–1937)
Országgyűlési képviselő, a zsuki kastély egykori birtokosa, a társaság házigazdája és választmányi tagja.

gróf Béldi György (1878–1939)
Császári és királyi kamarás, a társaság választmányi tagja.

gróf Bethlen István (1874–1946)
Politikus, miniszterelnök, a 20. századi magyar történelem kiemelkedő egyénisége és a társaság választmányi tagja.

gróf Tisza István (1861–1918) és unokaöccse, gróf Tisza György (1898–1980)
Tisza István, a mártírhalált halt miniszterelnök, a társaság választmányi tagja volt.

báró Petrichevich-Horváth Kálmán (1840–1926)
Császári és királyi kamarás, a főrendiház örökös tagja. Zsuki birtokosként a vadászatra érkező vendégek egyik kiemelkedő házigazdája volt.



