top of page


WESSELÉNYI CSALÁD
(hadadi báró) WESSELÉNYI FOTÓTÁR Nógrád megyei eredetű család, amely a 16. század derekán költözött Erdélybe, ahol hamarosan vezető politikai szerephez is jutott. Wesselényi (I.) Miklós (1504–1584) II. (Zápolya) János király idején, 1563–1568 között kincstári jogügyigazgató, majd 1568-tól haláláig Erdély ítélőmestere volt. A Fejes család magvaszakadtával nyerte a gyekei uradalmat, ezért a család ezen ága a gyekei előnevet viselte. Fia, (II.) Gáspár, unokája, (I.) Boldizsár do
máj. 11.


Kihalt erdélyi főnemesi családok: a báró Mannsbergek (I. rész)
Mai hírlevelünkben egy kevésbé ismert, de jelentős hagyatékkal rendelkező erdélyi főnemesi család 19–20. századi történetét mutatjuk be.A Mannsbergek 1694-ben kapták meg a nemesi, 1886-ban pedig a bárói rangot. Utóbbit a család „erdélyi ágának” alapítója, Mannsberg Ágost (1816–1876) szerezte meg utódai számára.Mannsberg Ágost császári és királyi lovassági őrnagy volt az osztrák hadseregben. A mezőtelegdi állomáshelyén ismerkedett meg gönczruszkai gróf Kornis Alexandrinnal (18
márc. 31.


KEMÉNY CSALÁD
(magyargyerőmonostori báró és gróf) KEMÉNY FOTÓTÁR Erdély legősibb családjai közé tartozik, egy tőről fakad a Gyerőffy, Kabos, Mikola, Radó és Vitéz családokkal. A nagynevű família egyik őse a hősi halált halt Kemény Simon, aki 1442-ben a szentimrei csatában Hunyadi János ruháját és a vajda fegyverzetét magára öltve megtévesztette a törököket, és így Hunyadi erős ellentámadást tudott intézni. A családfa Pétertől követhető, aki valószínűleg Simon testvére volt. A következő szá
márc. 31.
bottom of page
