Az erdélyi arisztokrata családok között számos olyan van, amely fiú örökös hiányában kihalt. Ezek közé tartozik a hadadi báró Wesselényi család is, amely jelentős alakokat adott a történelemnek és a kultúrának. Két, talán legismertebb képviselője idősebb és ifjabb Wesselényi Miklós.
A XX. század fordulójára a család férfiági leszármazása veszélybe került. Egyik meghatározó tagja báró Wesselényi István (1885–1958) volt, aki a főrendiház tagja és Szilágy vármegye főispánja. Felesége, báró Jósika Ágnes (1891–1966), szintén jelentős erdélyi arisztokrata családból származott.


Házasságukból három gyermek született:
Wesselényi Miklós (1911–1980),
Wesselényi Mária (Bánffy Józsefné; 1912–1984),
ifj. Wesselényi István (1918–1938).

A család életét súlyos tragédia árnyékolta be 1938-ban. A kisebbik fiú, István, aki a Wesselényi név továbbvitelének reménye volt, egy vadászbalesetben életét vesztette, miután édesapja véletlenül rálőtt. Ez az esemény mély lelki sebet hagyott a családon, és megpecsételte annak sorsát.

A kitelepítést követően id. Wesselényi István és felesége, valamint lányuk, Mária és családja kényszerlakhelyre kerültek Kolozsvárra. Itt élték tovább megbélyegzett életüket, gyakran találkozva más kitelepített főnemesi családok tagjaival. Ezek az alkalmak – kártyázás vagy séták a természetben – jelentették számukra a további közösségi életet.

Az idősebb fiú, Wesselényi Miklós, Magyarországra költözött. Előszőr párizsi követségi tanácsos, majd a Magyar Külügyi Intézet Külpolitikai Iskolájának igazgatója volt. Később újságíróként dolgozott. Ő volt a család utolsó férfi tagja, az ún. ultimus familiae. Élete további éveit Budapesten töltötte, ahol 1980-ban, utódok nélkül hunyt el. Végső nyughelye a Farkasréti temető.
Az 1970-es években visszatért Kolozsvárra, hogy meglátogassa húgát és annak családját.

A család utolsó képviselője, Wesselényi Mária, 1984-ban hunyt el Kolozsváron. A kommunizmus éveiben idegen nyelvekből adott magánórákat.

Férjével, Bánffy Józseffel öt gyermekük született, akik azonban már a Bánffy nevet viselik. Így báró Wesselényi Mária halálával véget ért egy több száz éves, jelentős magyar főnemesi család története.
Ezúton köszönetünket fejezzük ki Bánffy Krisztinának és Bőjthe Tamásnak a családi hagyaték felajánlásáért!