top of page

Tholdalagi

febr. 1.
2 perc olvasás

(nagyercsei és gelencei gróf)

  • Tholdalagi címer
  • Erdély ősi nemesi családjainak egyike, nevét a Torda vármegyei Toldalagról kapta, mely birtokot a cs
  • Tholdalagi (II.) László (1748-1806)
  • Tholdalagi (IV.) László (1892-1942)
  • Tholdalagi (III.) László (1865-1923)

Erdély ősi nemesi családjainak egyike, nevét a Torda vármegyei Toldalagról kapta, mely birtokot a család 1268-ban szerezett meg. 1456-ban egy András nevű családtag V. (Habsburg) László királytól megerősítést kapott a toldalagi birtokra, valószínűleg ugyanekkor kaphatták meg a szomszédos Nagyercsét, ahonnan egyik előnevüket írják.


A nagyercsei ág első olyan családtagja, akitől folyamatosan vezethető a családfa, a 16. század végi Balázs volt. Az ő gyermeke (II.) Mihály (1580k.–1642), a család tekintélyének és vagyonának megalapozója, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György diplomatája, Maros-, majd Háromszék főkapitánya, országos elnök, főlovászmester, Torda vármegyei főispán. 1614–1639 között több ízben Erdély követe a Portán és más országokban is, ezen utazások beszámolói igen értékes történeti és nyelvi források. A 19. század második felében kiadott művei: Naplója a szőnyi béketárgyalásokon való részvételéről és Bővebb követi naplói 1613–1615. és 1619. évi konstantinápolyi útjáról. Első felesége gelencei Mihálcz Erzsébet volt, a tőle származó birtokok után vette fel második, gelencei előnevét.


(II.) Mihálynak két házasságából kilenc gyermeke született, nyolc leány és egyetlen fiú, (III.) Mihály. Ez utóbbi II. Rákóczi György ellenében Barcsai Ákost támogatta, így Barcsai bukása után menekülnie kellett, és vagyona tetemes részét elveszítette. 1660-ban, az általános erdélyi felfordulás közepette szászok ölték meg Segesvár mellett. Felesége brenhidai Huszár Margit volt, két fiúgyermekük született: (IV.) Mihály és (III.) János. Mihályt, a Rákóczi Józseffel, II. Rákóczi Ferenc fiával folytatott állítólagos levelezése miatt 1738-ban összeesküvéssel vádolták meg. Az idős és már vak Tholdalagi (IV.) Mihályt letartóztatták, a fogarasi várbörtönbe zárták, ahol még azelőtt meghalt, hogy tisztázni tudta volna magát.


(III.) János fia, (V.) Mihály (1682–1744) 1744-ben kapott grófi címet, de az oklevél csak halála után, 1746-ban került kihirdetésre fiai, (I.) László, (V.) János, (III.) Ferenc és (I.) Pál részére. (III.) Ferenc (1724–1803) királyi táblai számfeletti ülnök, majd 1789-től Marosszék főkirálybírója volt, az ő unokája (IV.) Ferenc (1803–1864) császári és királyi kamarás és 1846–1848 között Marosszék főkirálybírója, aki a koronkai kastélyt építtette. (IV.) Ferenc és sárosmagyarberkeszi Katona Anna házasságából három leány és egy fiúgyermek született. A fiú, Viktor (1829–1881) császári és királyi kamarás. Losonci br. Bánffy Annát vette feleségül, egyetlen fiúgyermekük, (III.) László (1865–1923) leszármazottjai ma is élnek.


A család másik, mára kihalt ága a Doboka vármegyei Nagyiklódról írta előnevét. A századok során számos jeles politikust adtak, főként Doboka és Torda vármegyékben viseltek hivatalokat.


A család ezen ága (IV.) Györggyel fiúágon a 19. században halt ki.

A család 1455-ben, Bécsben kapott címeres nemeslevelet, attól kezdve használták jellegzetes családi címerüket, amelynek kék pajzsán könyökben meghajtott páncélos kar látható, amint egy kereket tart a magasba. A pajzs fölötti grófi koronán húsvéti bárány áll, mellső lábával vörös alapon ezüst keresztes zászlót tartva. A legendák szerint a családi címer eredete az erdélyi vajdaság korába nyúlik vissza. Egy alkalommal, amikor a magyar király Erdélyben járt, és épp egy vízen volt átkelőben, kiesett szekere tengelyének egyik szege. Kíséretéből egy Tholdalagi volt az, aki ujjával pótolta a hiányzó vasszeget mindaddig, amíg a szekér kiért a szárazra – innen származik a címerben szereplő kerék.


Forrás: Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt: Isten segedelmével udvaromat megépítettem, 534–535. o.

 
 

Iratkozzon fel a hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

  • Facebook
  • YouTube

© 2025 by etkk.org

bottom of page